MEZEINYÚL - LEPUS EUROPAEUS

		Vadászati idények:
		Mezeinyúl:	szeptember 01. - december 31.
		Üregi nyúl:	január 01. - december 31.

A mezeinyúl egész Európában elterjedt vadfaj, csak azokról a területekről hiányzik, ahol nyáron sem olvad el a hó, illetve ahonnan egészségügyi problémák miatt kipusztult.
Magyarországon mindenütt megtalálható, de a Dunántúl jellemzően nagyvadas megyéiben számuk elenyésző, igazi otthonterületeit az Alföldön találjuk meg. Vadászata valamennyi apróvad fajé közül talán a legfárasztóbb, hiszen igazán eredményesen hajtóvadászaton lehet nyúlra puskázni. Az ilyen nyúlvadászatokon 20-30 vadász és kétszerannyi hajtó részvételével kör- vagy U alakban fogják közre a gyakran 100-200 ha-t meghaladó területrészeket, s ahogy szűkül a hajtás, úgy próbálják az őszi mélyszántás félméteres barázdái, vagy a leszántatlan kukoricatarló takarása közül a nyulat kiugrasztani és puskavégre kapni. A november-decemberi időjárás sokszor megtréfálja a vadászokat, és reggel mégoly fagyos, kemény földön induló hajtás egy-két óra elteltével sárdagasztássá válik. Fizikailag felkészületlen ember ezt a megpróbáltatást nehezen tudja végigcsinálni. Száraz vagy hideg időjárás esetén a nyúlban gazdag területeken a napi teríték elérheti a 200-300 db-ot is.
Amennyiben nem kizárólag nyúlra szervezik a vadászatot, akkor igen jó szórakozást nyújt a fácánnal, esetleg fogollyal együtt történő vadászata, ahol fedettebb területrészeket hajt meg 10-15 puskás és ugyanannyi hajtó, és a kis erdőfoltokból, nádasokból, gazos vagy éppen aratatlan területekből kiperdülő nyúl, vagy a vizsla elől felburranó kakas, netán az utolsó zsombékig kitartóan lapuló róka elejtése remek passzió, izgalmas és igen aktív kikapcsolódás. Az ilyen vegyes terítékek elérhetik a napi 100-200 db-ot is. A be nem fagyott vizek mellett vadászva számíthatunk még vadkacsa előfordulására is. A legjobb nyulas és fácános területek Békés, Csongrád, Szolnok, és Heves megyében vannak, ahová gyakran szervezünk vadászatokat.
A nyúlvadászat jól ötvözhető nagyvadvadászattal is, különösen izgalmas lehet a disznóhajtással való kombináció. Több vendégünk teszi próbára messzehordó fegyverét oly módon, hogy az apróvad vadászatok közti pihenő napon téli őzsuta selejtezést végez, melyhez még csak el sem kell hagyni a területet.

FÁCÁN - PHASIANUS C. COLCHICUS

		Vadászati idények:
		Fácánkereső vadászat:	október 01. - február 28.
		Fácánhajtás:	november 01.- február 28.

Az elmúlt évszázadokban és évtizedekben a fácánnak számos alfaját telepítették, (amelyek őshazája Ázsia) illetve vonták tenyésztésbe Magyarországon, ezek egymással kereszteződtek, így jött létre egy hibrid, amit "vadászfácán"-nak nevezünk.
Ezek a vadászfácánok, mivel előszeretettel porfürdőznek, szeretik a laza homokos talajokat, legfeljebb 400 m tengerszint feletti magasságig érzik jól magukat, előnyben részesítik a sík és enyhén lankás vidékeket. Optimális élőhelye a változatos, fás-cserjés vegetációjú vidék, ahol jó búvóhelyet találhat.
Magyarországon ősszel kedvelt társasvadászat a fácánvadászat. Évente mintegy 1,5 - 2 millió darab fácánt helyeznek ki, melyből 500-700 ezer kerül terítékre. A hagyományos hajtóvadászatok - U hajtás, ráhajtás - mellett különös élményt jelentenek a kutyás keresővadászatok. Ráhajtások alkalmával 8 - 10 fős vadászcsoport a sűrűn fedett területeket állja le, és a hajtók egy adott jelre kezdik meg a hajtást. Nagytömegű fácán hajtása és vadászata lehetséges így. U - hajtás (amit napjainkban ritkán rendeznek) alkalmával a vadászok és a hajtók U alakban állnak fel, és együttesen hajtják a területeket.
Keresővadászat alkalmával egy kisebb vadászcsoport néhány hivatásos vadásszal, kutyával végigbokrássza az árokszéleket, patakparti nádasokat. Ilyenkor lehetőség nyílik nyúl és egy-egy felröppenő kacsa lelövésére is. Éppen ezért legelterjedtebb apróvadunk leggyakrabban az Alföldön fordul elő, és jól kombinálható nyúl- illetve vadkacsavadászattal.

SZALONKA - SCOLOPAX RUSTICOLA

Vadászati idények:

március 01. - április 10.

A szalonka, bár az apróvad közé sorolható, kecsessége, valamint Magyarországon gyakorolt vadászatának különlegessége miatt "nagyvad"-nak kijáró megbecsüléssel bír. Gyakran az "erdők királynőjének" nevezik azok, akik belekóstoltak abba a tavaszi vadászatba, amely esti szürkületkor és hajnali pirkadatkor éri a vadászembert, aki nem rest egy bizonytalan, a szerencsével erősen összefüggésbe hozható húzáson részt venni.
A szalonka kakas tudniillik az esti-reggeli szürkület idejét repüli körbe az általa érdekesnek gondolt területet, ahol a párzásra kész tojót reméli. A kakasok röpte csapongó, mely közben cippogva-korrogva adnak jelt magukról a levegőben, ha másik kakassal találkoznak, és sokszor hárman-négyen kergetőznek légi akrobataként a levegőben, és dobogtatják meg a rájuk leső vadász és hűséges kutyája szívét.
Európában csak kevés helyen gyakorolható a szalonkavadászatnak ez a módja, és ezért keresik fel egyre többen hazánkat.
A tavaszi szalonkavadászatot, a szalonkázás örömeit (nem a feltétlen lövést) nem lehet gazdálkodási oldalról, csak érzelmi alapon megközelíteni.
Vonuló madár, a nálunk megforduló madarak a Földközi-tenger partján telelnek, rajtunk átvonulva a Balti államokban fészkelnek.
Magyarországon becslések szerint 100-200 példány fészkel. A tojó és a hím megkülönböztetése igazán csak boncolás után lehetséges, bár a húzásokon főként kakasok esnek, ami a faj poligám volta miatt kisebb kárt jelent a szalonkaállományban.

VÍZIVAD

		Vadászati idények:
		Tőkésréce	augusztus 15. - január 31.
		Egyéb vadászható réce	augusztus 15. - január 31.
		Fél vadkacsa	január 01. - december 31.
		Vetési lúd	október 01. - január 31.
		Szárcsa	augusztus 15. - január 31.

Magyarország rendkívül kedvező adottságaival a vízivad vadászatot kedvelők paradicsomának számít. Récefélékből a tőkés-, a böjti-, a csörgő-, a barát- és a kerceréce vadászható, naponta és fejenként 8 db az elejthető maximum.
Augusztus 15.-től csak húzáson vadászhatók, tehát a vízről felverve nem. Ebben az időszakban remek szórakozást nyújt a vízről a gabonatarlókra, majd onnan a visszahúzó récék vadászata. Szeptembertől a húzáson történő vadászat kiegészíthető a vízre beszállt récék, valamint a szárcsa napközben történő vadászatával. Mindkét vadászati mód tömegeket vonz Magyarországra, akik közül igen sok a kutyás vadász, akik kedvenc négylábú vadásztársukkal egyetemben nagyszerűen szórakoznak a tó- ill. folyópartokon rendezett vadászatokon.
A tenyésztett réce vadászata is igen kedvelt vendégeink körében, mert a vadréceállomány költési problémáit teljesen kiküszöböli. Ezen récék napi vadászatánál nincsen elejtési korlátozás.
A nyár végi- ősz eleji vadkacsa vadászata nagyszerűen kombinálható gerlevadászattal, később pedig fácán- és egyéb apróvadvadászattal.
Az ország néhány területén lehetőség van vadliba vadászatra. Kiemelkedő vadlibás víznek számít a Duna, a Tisza, a Dráva folyó és a legnagyobb halastavak pl. Hortobágy, Biharugra, Fehértó stb. A nagylilik és a vetési lúd a vadkacsával ellentétben, melyek este-reggel húznak ki a mezőgazdasági területekre táplálkozni, a vadliba az éjszakát a vízen tölti. A néha több ezres csapatokban a vízen éjszakázó libacsapatok korán reggel dörgő robajjal kerekednek fel, és keresik fel a kukoricatáblákat és az erős gabona vetéseket.
A vonulási helyeket ismerő hivatásos vadászok napokon keresztül figyelik a csapatok mozgását és a mezőgazdasági földeken "lesgödrök" ásásával készítik elő vendégeik számára az eredményes libavadászatot. Különösen eredményes lehet a ködös időben történő libavadászat, amikor a libák a megszokottnál lényegesen alacsonyabban repülnek.
Ilyen körülmények között hamar meglőhető a fejenként és naponta elejthető 4 db vadliba.
Legkedvezőbb időpontja: november végétől január közepéig.
Bármely más apróvad-vadászattal, pl. nyúl-, fácán-, vagy nagyvad vadászatával is jól kombinálható.

GALAMBFÉLÉK - COLUMBIDAE

		Vadászati idények:
		Balkáni gerle	augusztus 01. - február 15.
		Örvösgalamb	augusztus 01. - október 15.