Trófeája: az agancs, melyet a hím állat hord és évente vált.

Gímbikára leginkább párzási idejében, bőgésben vadásznak, amelynek vadászat idénye szeptember elsejével kezdődik, de maga a bőgés nagyon eltérően (területektől függően) indul el. Baranya, Zala megyékben általában már augusztus végén elkezdődik, míg Nógrád ill. Heves megyében általában csak szeptember első hete után kezdődik el és természetesen ennek megfelelően szeptember végéig is elhúzódik. Ilyenkor a szarvas óvatos magatartása megváltozik, csak az ősi ösztöneire hallgat, ezt sok - bőgőkürtöt ügyesen kezelő - vadász megtapasztalhatta.
A vadászata történhet magaslesről, cserkelve vagy esetleg lovasfogattal kombinálva. Általában a hajnali órák alkalmasak a nagyon kedvelt gyalogos cserkelésre, amikor a hajnali ködből kibontakozó koronás bika látványa - életreszólóan felejthetetlen pillanatként - szinte bevésődik a vadászember agyába. A bőgési időszak után kezdődik a selejtbikák vadászata, mely január végéig tart. Ilyenkor van lehetőség a gyenge bikák selejtezésére. Szarvastehén, ünő, borjú elejtésére a téli terelővadászatokon is sor kerülhet. Magyarországon az érmes trófeák aránya a kilövések számától függően 30-35%.

		Magyarország világhírű gím bika trófeái:			Világranglista helyezés
		Karapancsa (1986)	14,50 kg	271,00 IP	3.
		Pusztakovácsi (1981)	14,00 kg	269,89 IP	6.
		Lábod (2001)	16,81 kg	265,67 IP	7.
		Vörösalma (2002)	14,05 kg	263,88 IP	8.
		Kerecseny (2000)	13,98 kg	263,30 IP	9.
		Szentpéterfölde (1992)	14,70 kg	261,29 IP	12.
		Hahót (1985)	16,40 kg	260,07 IP
		Noszlop (1992)	12,68 kg	260,02 IP	15.
		Bajcsa (1989)	14,75 kg	257,88 IP
		Nagykanizsa (1981)	11,75 kg	257,15 IP	23.
		Bezeréd (1982)	12,95 kg	256,97 IP
		Kisbárapáti (1985)	13,75 kg	255,45 IP
		Darány (1986)	13,00 kg	255,34 IP
		Vajszló (2003)	13,25 kg	255,27 IP
		Bajcsa (1989)	14,25 kg	254,80 IP

		Nemzetközi pontozás:
		170,00 - 189,99	bronz
		190,00 - 209,99	ezüst
		210,00 - tól	arany

		Vadászati szezon:
		Golyóérett bika:	szeptember 1. - október 31.
		Optimális fő bőgési idő:	szeptember 10.- szeptember 30.
		Selejtbika:	szeptember 1. - január 31.
		Ajánlott selejtezési idő:	december - január
		Tehén, ünő	szeptember 1. - február 28..
		Borjú	szeptember 1. - február 28.
		(tehén, ünő, borjú elejtése leginkább a selejtezési időben)

DÁMSZARVAS - CERVUS DAMA A dám valaha Európában is őshonos volt, de a jégkorszakban kipusztult, Kis-Ázsiában azonban megmaradt. Hazánkban a visszatelepítéseknek köszönhetően található meg újból nagyon jól alkalmazkodott hazánk természeti adottságaihoz. Az európai dám ma Európa minden országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon honos. A gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű. A dám színe rozsdavörös, a bikáké sötétebb, a teheneké világosabb, de találunk még fekete vagy ritkán fehér színváltozatot is. Nagy létszámú állományok élnek Gyulaj - Tamási környékén, a Felső-Tiszavidéken, Békés, Somogy és Pest megyében. A legjobb állományaink környezetére a kontinentális klíma, a havas napok kis száma és az alacsony hótakaró jellemző. Csülökalakulása miatt előnyben részesíti a löszös, homokos, lazább talajokat. Leginkább a sík vagy enyhe dombvidékek, kis mezőgazdasági területekkel szabdalt, lombos erdőfoltjait kedveli. A legkiválóbb, a világrekordok sorozatával büszkélkedő, az évszázadok során fogalommá vált gyulaji dámpopuláció. Az elmúlt időszakban az Alföld Észak-keleti részén, a gúthi területen alakult ki olyan dámállomány, amely világrekordokkal büszkélkedhet. Trófeája a bikákon található lapát formájú agancs, melyet évente vált. Különleges formája miatt igen kedvelt vadásztrófea. Dámbikára a barcogás idejében, októberben vadásznak. Hangja ekkor igen jellegzetes, horkantás szerű. A dámbika barcogáskor igen éber, a vadásznak minden ügyességére, valamint türelemére szüksége van, hogy egy lapátost ilyenkor terítékre hozzon. Legcélravezetőbb és legszebb vadászati mód dámbikára a cserkelés, valamint a barkácsolás. Barcogás idején szinte egész nap lehet az izgalomban lévő bikákra nagy eséllyel vadászni. A felkelő napot lovasfogatról köszönteni, majd folytatni a hajnali barkácsolást és terítékre hozni egy lapátost, ez egy igazi vadásznap csodálatos megkoronázása. Magyarország világhírű dámtrófeái:: világranglista     Guth (2002) 5,43 kg 237,63 IP 1.     Guth (1991) 6,40 kg 233,11 IP 2.     Szakcs (2001) 5,35 kg 223,19 IP Naturhun vendége ejtette el 5.     Gyulaj (1972) 4,44 kg 220,31 IP 6.     Budakeszi (2004) 4,40 kg 220,21 IP     Gyulaj (1976) 4,25 kg 219,64 IP     Guth (1993) 5,15 kg 219,41 IP 8.     Gyulaj (1978) 4,10 kg 217,32 IP     Gyulaj (1970) 5,15 kg 217,32 IP 11.     Gyulaj (1973) 4,90 kg 216,99 IP     Újpetre (2002) 4,91 kg 216,96 IP 12.     Szakcs (2001) 5,57 kg 216,22 IP Naturhun vendége ejtette el 13.     Gyulaj (1969) 3,85 kg 214,99 IP 17.     Szőreg (2000) 4,35 kg 214,74 IP 18.     Guth (1997) 4,60 kg 214,61 IP 19. Nemzetközi pontozás:         160,00 - 169,99 bronz     170,00 - 179,99 ezüst     180,00 - felett arany Vadászati idény:       Golyóérett dámbika: október 01. - december 31.     Optimális fő barcogási idő: október 01. - december 31.     Selejtbika: október 01. - január 31.     Ajánlott idő: november - december     Tehén, ünő október 01. - január 31.     Borjú október 01. - február 28.     (Tehén, ünő, borjú elejtése leginkább a selejtezés idejében) VADDISZNÓ - SUS SCROFA A disznófélék családjának egyetlen európai képviselője a hazánkban is megtalálható vaddisznó, amely Európában, Ázsiában és Afrika északi részén őshonos, de betelepítették Észak- és Dél-Amerikába is. Erdeink legnagyobb létszámú csülkösvadja leginkább a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben (az egykori magyar királyok híres vadászterületein) fordul elő, de ma már az Alföldön is rendszeresen megtalálható. Élőhelye főleg a kiterjedt aljnövényzettel, nedves talajjal, ingoványokkal, mocsarakkal teli lomberdők. Megtalálhatóak a tűlevelű erdőkben, cserjés vidékeken, esetleg nádas tóparti területeken vagy dúsan borított mezőségeken is. Megfigyelhető, hogy nappali pihenőhelye sokszor a nagy kukorica- és napraforgótáblákban van, s csak éjjel keresi fel turkálni az erdőt. Főleg eső után a réteket, legelőket is kedveli, ahol giliszták után kutat. Elterjedéséből, szaporodási viszonyaiból adódóan ma Magyarország olyan vadfajának tekinthető, mely minden vadász számára elérhető, akár egyéni, akár társas vadászatok során. A vaddisznó trófeája: a különösen fejlett agyara, vagyis szemfoga. Vaddisznóra többféleképpen is vadászhatunk: Egyéni vadászatkor legajánlottabb a lesvadászat, mely holdvilágnál a legszebb, de éjszaka vagy kutyával csapázva is igen nagy élményt nyújt. A vaddisznó óvatos magatartása, jó hallása és szaglása, valamint intelligenciája a vadász számára különösen érdekessé teszi. Szűkebb társaság kedvelt vadászata a terelés, egyes területeken a vaddisznón kívül a dám- és a szarvastehén, -borjú és -ünő is lőhető. Ez a vadászat kis területen, kevés vadásszal, kutyák nélkül történik. A disznóvadászat tetőpontja a hajtás. A vadászatot nagy területen, nagy létszámú vadásszal, sok hajtóval és kutyával rendezik. Disznóhajtásban más vad nem lőhető, a terítéket legfeljebb 1-2 róka színesíti. Felejthetetlen élményt nyújtanak a télen, hóban megrendezett hajtások, a vaddisznókat hajtó kutyák egyre közeledő ugatását hallván, mozdulatlanul várni a kitörő vaddisznókondát vagy az óvatosan menekülő remete kant. A zárt téri tartás legkedveltebb nagyvadja vaddisznóskertekben is él. Disznóhajtást gyakran tartanak vadaskertben is, ahol a napi teríték akár az 50-100 db-ot is elérheti. Ezek a disznók semmivel sem szelídebbek, mint szabadon élő társaik, mivel különösen ügyelnek arra, hogy a vaddisznó ne szokja meg az ember közelségét. Magyarország világhírű vadkan trófeái: Világranglista helyezés     Budakeszi (2003) 27,55 cm 162,85 IP     Budakeszi (2000) 25,50 cm 154,80 IP     Szín (1995) 28,15 cm 144,90 IP     Hőgyész (2004) 25,50 cm 140,85 IP     Nádasladány (1999) 24,65 cm 140,30 IP     Budakeszi (2002) 21,50 cm 139,55 IP     Budakeszi (2004) 22,75 cm 137,60 IP     Budakeszi (2004) 23,75 cm 137,10 IP     Hőgyész (2004) 25,55 cm 136,00 IP     Valkó (1970) 23,50 cm 135,75 IP     Szín (2004) 26,70 cm 135,50 IP     Ivánc (1983) 23,00 cm 135,20 IP     Isaszeg (1990) 23,80 cm 134,60 IP     Budakeszi (2001) 24,20 cm 134,50 IP     Kaposvár (1971) 26,65 cm 134,30 IP   Nemzetközi pontozás:         110,00 - 114,99 bronz       115,00 - 119,991 ezüst       120,00 - tól arany   Vadászati idény: Vaddisznó egész évben lőhető, kivéve a koca, melyre június 01-január 31. között lehet vadászni.       Ajánlott idő (vaddisznóhajtásra és terelésre): november 1. - január 31. MUFLON - OVIS MUSIMON Ez, a hazánkban nem őshonos faj Korzika és Szardínia szigetéről származik, innen telepítették be Európába és a tengerentúlra. Magyarországra 1868-69-ben Nyitra megyébe hozták be az első példányokat. Ma az ország középhegységi területein gyakorlatilag mindenütt előfordul, általában szigetszerű elhelyezkedésben. A betelepítés után legjelentősebb előfordulási helyei Magyarországon a Mátra, a Budai-hegység, a Börzsöny, a Bükk, a Pilis és a Vértes. A Zempléni-hegység muflonjainak minősége ugyan közepes, de az ott lévő mostoha viszonyok között megőrizték vadságukat, növelve ezzel a vadászati élményt. Előfordulását az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Telepítésénél is ezeket kellett figyelembe venni. Meghatározó a csapadék, azon belül a hóviszonyok alakulása. A középhegységeink magassága (1000 m-ig) optimális az állatok számára. Kedvelik a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilát a növényzetből. Leginkább a lombos és tűlevelű erdőket kedveli, de fontos, hogy a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt. Kicsi a mozgáskörzete (3-5 km), ez gyakran megterhelő lehet a környezetnek, ha nagyobb állomány él kisebb területen. Mivel hegyvidéken él vadászatához igen jó állóképességre van szükség. A legutóbbi telepítések hatására Somogy megye dombvidéki területein is meghonosodott e vadfaj és több kiváló trófea került ki erről a vidékről. Trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza akár a 100 cm-t is elérheti, körfogata nagyon ritkán pedig a 24 cm-t. A növekedés ritmusa a hormonszabályozással függ össze. A hossznövekedés intenzitása a korral csökken, a vastagodás 4 éves korig intenzív, 6-7 éves korban eléri a maximumot, ezután kismértékben csökken. A leginkább alkalmazott vadászati forma muflonra a cserkelés. A barkácsolás csak ritkán jöhet szóba a hegyvidéki terep miatt. Magaslesről történő vadászata is bizonytalan, mivel váltóját ritkán tartja, a vadföldekre és mezőkre pedig rendszertelenül jár ki. A vadászati szezon szeptember elsejével kezdődik Nagy élményt jelent az üzekedésben elejteni a kiválasztott muflonkost. Magyarország világhírű muflonkos trófeái: Világranglista helyezés     Bajna (2004) 97,95 cm 240,75 IP     Vásárosnamény (2001) 103,30 cm 234,70 IP     Telki (1986) 97,60 cm 233,80 IP     Tamalelesz (1991) 97,00 cm 229,10 IP     Gyarmatpuszta (1996) 97,25 cm 228,25 IP     Budakeszi (2004) 98,10 cm 228,25 IP     Gyarmatpuszta (2001) 91,90 cm 227,15 IP     Kisnána (1971) 93,75 cm 226,75 IP     Gyarmatpuszta (2002) 93,00 cm 226,60 IP     Vál (2004) 90,05 cm 226,50 IP     Gyarmatpuszta (2003) 90,25 cm 226,25 IP     Gyarmatpuszta (1990) 94,50 cm 225,95 IP     Telki (1992) 94,75 cm 225,95 IP     Gyarmatpuszta (1992) 95,00 cm 225,15 IP     Gyarmatpuszta (1995) 96,50 cm 224,70 IP   Nemzetközi pontozás:         185,00 - 194,99 bronz       195,00 - 204,99 ezüst       205,00 - tól arany   Vadászati idény: Szeptember 1. - február 28.                         ŐZ - CAPREOLUS CAPREOLUS Az őz Eurázsiában igen elterjedt. Az európai őz korábbi keleti irányban a Baltikum-Fekete-tenger között húzódott elméleti határig terjedt, napjainknak azonban már elérte az Ural-Volga vidékét. Előfordul Skandinávia déli részén, valamint Kis-és Elő-Ázsiában. A nálunk megtalálható alfaja Közép-Európa leggyakoribb és egyben legkisebb "nagyvadja". Magyarországon a legjobb bakok a Tisza és a Kőrös folyók mentén, Szolnok és Békés megyében fordulnak elő. A Dunántúl őzállománya is jelentős, minősége közepes. Legfőbb élőhelye a szétszórt, mezőkkel és rétekkel tarkított erdőszélek cserjékben és aljnövényzetben gazdag, ritka faállományai. Kora nyáron szeret a földeken és a magas gabonában heverni. Trófeája az agancs, melyet a bak visel és minden évben levet. A Magyarországon terítékre hozott őzek trófeái a világelsők között szerepelnek, bizonyítván a hazai őzgazdálkodás kiemelke